A filmkészítés egy rendkívül komplex folyamat, amely számtalan apró részletre figyel. Még a legkiválóbb produkciók is tartalmazhatnak néhány észrevehető vagy éppen rejtett hibát, amelyek akár jelentős költségekkel is járhatnak. Ebben a cikkben bemutatjuk a legdrágább filmes bakikat, amelyek súlyos pénzügyi következményekkel jártak a stábok számára.
A Waterworld katasztrófája
A Waterworld 1995-ben bemutatott posztapokaliptikus sci-fi film volt, amely a rendkívül ambiciózus elképzelések mellett a készítés során felmerült problémák miatt is híressé vált. A forgatás közel három évig tartott, és végül a 175 millió dolláros költségvetés több mint duplájába, 175 millió dollárba került.
A film főszereplője, Kevin Costner elkötelezett volt a projekt iránt, és saját pénzéből is invesztált a filmbe. A forgatás azonban számos technikai és logisztikai kihívással nézett szembe. A teljes filmet a nyílt tengeren, egy mesterséges szigeten kellett felépíteni, amely hatalmas logisztikai kihívást jelentett. A viharos időjárás, a felszerelések meghibásodása és a folyamatos újratervezések mind hozzájárultak a költségek elszállásához.
Ráadásul a film készítése közben Costner és a rendező, Kevin Reynolds között komoly nézeteltérések alakultak ki a forgatókönyv és a rendezői elképzelések kapcsán. A rendező végül távozott a projektről, és a film utómunkálatait már Costner felügyelte, tovább növelve a kiadásokat.
A Waterworld végül nyereséges film lett, de a készítés során felmerült problémák és a végső költségek messze meghaladták az eredeti becsléseket. A film a mai napig az egyik legdrágább produkció a mozitörténetben.
A Cleopatra csodája
Az 1963-as Cleopatra egy másik klasszikus példája a filmes bakiknak. A film forgatása 1959-ben kezdődött, és egészen 1963-ig elhúzódott, miközben a költségvetés több mint négyszeresére, 44 millió dollárról 200 millió dollárra emelkedett.
A film főszereplője, Elizabeth Taylor akkori férje, Eddie Fisher otthagyta feleségét és gyermekeit, hogy Rómába költözzön a forgatás idejére. A pletykák szerint Taylor és Richard Burton, a film másik főszereplője romantikus kapcsolatba kezdett egymással a forgatás alatt, ami tovább bonyolította a helyzetet.
A forgatás közel négy évig tartott, és a stáb számtalan technikai problémával küzdött. A díszletek, jelmezek és kellékek elkészítése hatalmas kihívást jelentett, ráadásul a helyszínek gyakori változtatása is növelte a kiadásokat. A film végül hatalmas veszteséget termelt a stúdiónak, és majdnem csődbe vitte a 20th Century Foxot.
A Cleopatra mára a filmtörténet egyik leghíresebb, legdrágább és legvitatottabb produkciója lett. A forgatás során felmerült problémák és a végső költségek messze meghaladták az eredeti terveket, és jelentős pénzügyi terhet jelentettek a stúdiónak.
A Justice League kudarca
A DC Comics szuperhős csapatának, a Justice League-nek a filmje 2017-ben jelent meg, de a produkció története messze nem volt egyszerű. A film eredeti rendezője, Zack Snyder a forgatás közben tragikus családi körülmények miatt távozott a projektről, és a stúdió Joss Whedonra bízta a film befejezését.
Whedon jelentős változtatásokat hajtott végre a film forgatókönyvén és vizuális stílusán, ami tovább növelte a költségeket. Becslések szerint a Justice League végső költségvetése elérte a 300 millió dollárt, ami hatalmas összeg egy szuperhős filmhez.
A film végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és pénzügyileg is bukásnak bizonyult. A stúdió kénytelen volt utólag jelentős összegeket költeni a Zack Snyder Justice League rendezői változatának elkészítésére, amely 2021-ben jelent meg a HBO Max streaming szolgáltatáson.
A Justice League gyártása során felmerült problémák jól példázzák, hogy még a legnagyobb stúdiók és legismertebb szereplők sem mentesek a filmes bakiktól. A rendezői váltás, a forgatókönyv-módosítások és a végső költségek messze meghaladták az eredetileg tervezett kereteket.
A Cleopatra 2.0: Lone Ranger bukása
A Lone Ranger 2013-as filmadaptációja szintén a legdrágább filmek közé tartozik. A western film elkészítése több mint 215 millió dollárba került, ami abban az időben rekordnak számított.
A produkció számos problémával küzdött a forgatás során. Az eredeti forgatókönyv átírása, a díszletek és jelmezek elkészítése, valamint a speciális effektek mind hozzájárultak a költségek elszállásához. Ráadásul a film végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és pénzügyileg is bukásnak bizonyult.
A Lone Ranger gyártása során felmerült problémák emlékeztetnek a Cleopatra esetére. Mindkét film esetében a költségvetés jelentősen meghaladta az eredetileg tervezett kereteket, miközben a végtermék nem tudott megfelelni a várakozásoknak. Ez jól mutatja, hogy a filmes bakik nemcsak a stáb számára okozhatnak problémát, hanem a stúdiók pénzügyi teljesítményét is komolyan befolyásolhatják.
Az Avatar utóélete
James Cameron 2009-es sci-fi filmje, az Avatar nemcsak kasszasiker lett, hanem a legdrágább film is a történelemben. A film elkészítése több mint 237 millió dollárba került, ami abban az időben példátlan összeg volt.
A film forgatása során számos technikai kihívással kellett megküzdenie a stábnak. A speciális effektek, a 3D-s technológia alkalmazása és a komplex világépítés mind hozzájárult a költségek elszállásához. Cameron a filmkészítés során új technológiákat és eljárásokat fejlesztett ki, amelyek tovább növelték a ráfordításokat.
Bár az Avatar végül hatalmas kasszasiker lett, és világszerte több mint 2,7 milliárd dolláros bevételt termelt, a magas gyártási költségek miatt a stúdió profitja végül viszonylag alacsony maradt. A film utóélete azonban tovább folytatódott, mivel Cameron tervei szerint további három folytatás készül, ami minden bizonnyal újabb hatalmas befektetéseket igényel majd.
Az Avatar példája jól mutatja, hogy még a legsikeresebb filmek is tartalmazhatnak jelentős pénzügyi kockázatokat a stábok számára. A technológiai fejlesztések és a rendkívül ambiciózus elképzelések magas költségekkel járhatnak, amelyek akár évekig is megtérülhetnek.
A filmkészítés során felmerülő kihívások és költségek azonban korántsem korlátozódnak csak a múltra. Napjainkban is számos példát találhatunk a filmes bakikra, amelyek súlyos pénzügyi következményekkel jártak a stábok számára.
Egyik ilyen napjainkbeli példa a Paramount Pictures által készített Transformers: Az utolsó lovag című film. A 2017-ben bemutatott sci-fi akciófilm a Transformers-franchise ötödik része volt, és 217 millió dollárba került, ezzel a franchise legdrágább filmje lett. A forgatás során számos technikai probléma adódott, többek között a speciális effektek és a komplex járműtranszformációk kivitelezése okozott jelentős kihívásokat a stábnak. A film végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és pénzügyileg nem teljesített jól, így a Paramount Pictures kénytelen volt elkönyvelni a film készítésének tetemes veszteségeit.
Egy másik friss példa a Disney által készített Mulan élőszereplős remake-je. A 2020-ban bemutatott film készítése során a stáb számos akadállyal szembesült, többek között a kínai forgatási helyszínek engedélyeztetésével, a speciális harcművészeti jelenetek kivitelezésével és a főszereplő, Liu Yifei felkészítésével. A film végül 200 millió dollárba került, ami abban az időben rekordnak számított egy Disney-film esetében. A Mulan azonban a koronavírus-járvány miatt késleltetett premier és a streaming-premierre történő áttérés miatt nem tudta megtéríteni a magas gyártási költségeket, így a Disney komoly veszteségeket szenvedett el.
Ezek a modern példák jól mutatják, hogy a filmes bakik még napjainkban is komoly kihívások elé állítják a stúdiókat és a produkciós csapatokat. A technológiai fejlődés, a rendkívül ambiciózus elképzelések és a váratlan külső események mind hozzájárulhatnak a költségek elszállásához, és akár a stúdiók pénzügyi teljesítményét is veszélyeztethetik. A filmipar szereplőinek folyamatosan szembe kell nézniük ezekkel a kihívásokkal, és innovatív megoldásokat kell találniuk a jövőbeli bakik megelőzésére és kezelésére.
